Amikor a hangulatom
belevág a szívembe,
leteszem kicsit a lantom,
mondd meg, akkor, mit tegyek,
ne hullajtsam könnyeimet
csupán, mert azt nem szabad?
Titkoljam az érzelmeket
ha a húr mind elszakad?
Mondd meg nekem miként éljem
tovább ezt az életet,
kétnaponta mit reméljek,
ugyan, talán fényeket?
Amikor a hangulatom
hullámzik, és víg apály
egyik nap a partot mosom,
utána a szík' aszály...
Vergődök mint partra vetett
aranyhal, úgy fulladok,
mércémet magasra tettem
azt hittem, hogy jól vagyok!
Jól vagyok a fészkes fenét,
önámítás, varázslat,
bizakodjak, talán lesz még
egy-két ünnep, vasárnap?
De ha nem lesz azt sem bánom,
hangulatom szerteszét,
repülök egy angyal szárnyon,
itt hagyok egy szép mesét!