Robert Frost:The Road Not Taken
Two roads diverged in a yellow wood,
And sorry I could not travel both
And be one traveler, long I stood
And looked down one as far as I could
To where it bent in the undergrowth;
Then took the other, as just as fair,
And having perhaps the better claim
Because it was grassy and wanted wear,
Though as for that the passing there
Had worn them really about the same,
And both that morning equally lay
In leaves no step had trodden black.
Oh, I marked the first for another day!
Yet knowing how way leads on to way
I doubted if I should ever come back.
I shall be telling this with a sigh
Somewhere ages and ages hence:
Two roads diverged in a wood, and I,
I took the one less traveled by,
And that has made all the difference
(Az út nem vitt
Két út tért (ágazott el)egy sárguló erdőben,/És sajnos, nem tudtam utazni mindkettőn/
És lévén egy vándor, hosszan álltam/És néztem le egyikre, amennyire messze csak tudtam/Odáig, ahol hajlott (görbült)az aljnövényzetbe;//
Majd vettem a másikat, épp csak mint ahogy fair,/És talán jobban jogom volt rá,/Mert füves volt, és akartam használni,/Bár, azért az elhaladás ott/valóban közel azonosan nyűtte el őket,//
És mindkettő azon a reggelen is egyformán feküdt/Elhagyva, nem volt feketére taposott./Ó, én megjelöltem az elsőt egy más nap miatt!/De tudván, hogyan vezet a távolba,/Én kételkedtem, hogy valaha is visszatérek.//
Azt mondhatom sóhajtva ezért/Valahol korosztály és korosztály(életkor) van:/Két út ágazott el egy erdőben, és én,/Én az egyiken mentem a kevesebb (könnyebb) út miatt,/És ez okozott minden különbséget.//)
Robert Frost: A másik út
Az erdei út elágazott,
egyszerre kettőn nem mehetek;
egy őszi reggel csak álltam ott,
s fürkészve néztem, hogy a bozót
közt az egyik ág merre vezet;
A másikon messzebb lát a szem,
egyenes és könnyen járható,
baj nem érhet itt, s én azt hiszem,
ez jár nekem, hisz teljesen
sík, füves, s nincs rajta kaptató.
Mindkettő egyformán elhagyott
volt, nem járt még rajtuk senki sem.
Óh, a balra térő lesz a jobb!
Jobbra talán majd máskor fogok
menni, ha már egyszer menni kell.
Tán évek múltán, már célba érten
visszanézve mást se mondhatok:
Az út kétfelé vált előttem,
lábam a könnyebb útra tettem,
és ezért vagyok most itt, s nem ott.