A szívünk, csiszolatlan gyémánt,
a bánat nagy sebet üt rajta.
Ebbe, még nem kell belehalni,
begyógyul, de nagyon lassan.
A heg, megmarad örökre,
elmúlni, nem fog soha.
Elkísér egy életen át a fájdalom,
de aki okozta, soha meg nem tudja.
Éli vidáman életét, egészen addig,
míg a bánat szíven nem találja.
Akkor tudja meg, milyen az a fájdalom,
ami sebet üt szívén és nem múlik el soha.