KARL GEROK: ESTHARANG
Írta: Szollosi David Dátum: április 24 2015 05:38:38

---

V

Hol járok, ismeretlen
A táj, sötét az est,
A lábam fáj veszettül,
A szívem verni rest.

---

Teljes hír

---

Abendglocke

Ich wandre in der Fremde,
Der Abend dunkelt sehr,
Mich schmerzen meine Füße,
Das Herze wird mir schwer.

So finster diese Berge,
So düster dieses Thal,
So fremde diese Menschen,
Sie grüßen kaum einmal.

Die Straße nimmt kein Ende,
Schon frag' ich sorgenvoll,
Wo ich heut‘ Abend ruhen,
Heut Nacht mich bergen soll.

Da plötzlich tönt im Thale
Die Abendglocke fromm,
Und beut mir in der Fremde
Ein freundliches Willkomm.

Es sind die alten Töne,
Es ist der traute Klang,
So ganz wie in der Heimat,
Nun Herze sei nicht bang.

Sie sagt dir von der Herberg,
Wo du heut‘ Abend Rast, —
Sie mahnt dich an die Heimat,
Die du im Himmel hast.
__________________________


Estharang

Hol járok, ismeretlen
A táj, sötét az est,
A lábam fáj veszettül,
A szívem verni rest.

Hegyek köröttem, zordak,
Kopár völgy hegyközön,
A népek nem ismernek,
És jó, ha egy köszön.

A vége-nincsen utcán
Már félve kérdezem:
Ma este megpihenni
Hová is érkezem?

De most a völgy öléről
Az estharang üzen:
„Isten hozott minálunk,
Te vándor idegen!”

Oly ismerős a hangja,
Oly lágy, oly kellemes,
Pont úgy szól, mint hazámban,
Ó, szívem, ne repess!

Arról mesél, ma hol lesz
Estére nyughelyed,
Emlékeztet honodra,
Mi mennyben van neked.

* * * * *