Az éji égiháború esője
Írta: haaszi Dátum: április 24 2015 17:49:11
M

Te, kedvesem, kicsinyke, könnyű alvó,
pihés madár, mesékben élt dalos,
mily álmok értek, volt öröm-sugalló,
s akadt dal abban is, káprázatos?
Teljes hír


Az éji égiháború esője
az ablakon porozta permetét,
s az egész szobát illattal betöltve,
a nyárfaágról szórta szerteszét.

Te, kedvesem, kicsinyke, könnyű alvó,
pihés madár, mesékben élt dalos,
mily álmok értek, volt öröm-sugalló,
s akadt dal abban is, káprázatos?

Akár a lombok, édes álom-kertben,
borultak szemedre a szempillák.
De reggelünk valódi füttyre kelt fel,
csacsogott csivogó madárvilág.

E hangvihar, fütty-ária, ezernyi,
világot elmeríthetett volna.
S tenyérbe venni vágytalak, emelni
ajkam elé, mintha madár szólna.



Дудин: Всю ночь шел дождь...

Всю ночь шел дождь. В сверканье белых молний
Он бился в стекла, брызгами пыля.
И, запахом всю комнату заполнив,
Отряхивали крылья тополя.

А ты спала, как сказочная птица,
Прозрачная и легкая, как пух.
Какие сны могли тебе присниться,
Какие песни радовали слух?

Был сладок сон. И были, словно листья,
Закрыты полукружия ресниц.
Но утро шло все в щебете и свисте,
Все в щелканье невыдуманных птиц.

Казалось, мир в том щебете затонет,
Его затопит этот звонкий гам.
И мне хотелось взять тебя в ладони
И, словно птицу, поднести к губам.