Messze a hegy mögött
az álmos hajnal ölt
magára fényruhát.
Szűk felhő résen át
szórja szét sugarát
az aranyarcú Nap.
Madárdal hívogat,
kertembe csalogat
a virágos tavasz.
Talán kissé ravasz,
éjszaka még fagyhat,
dérré vált a harmat.
Szép az én kis kertem.
Szemem legeltetem
a virágzó fákon.
Apró boldogságom,
mikor nőni látom,
az elültetett fát.
Láthatom a csodát,
a pirosló almát.
majd mosolyogni rám