Tudsz-e úgy szeretni, amilyen vagyok,
karcolt arcomon barázdált csillagot?
estébe pislog gyenge fényem
Gyűrött ing lelkemet, épp most vasalom,
bőrömről múltamat húsig levakarom,
estébe pislog gyenge fényem
Mi rám feszült, megnyúlt, megannyi szerep
bántani sem tudsz, mert nyitva a szelep,
estébe pislog gyenge fényem
Talán mosolyom maradt csak időtlen,
pont olyan mint régen, olyan idétlen,
estébe pislog gyenge fényem
S maradok csak mozdulatlan hervadás,
tudsz-e úgy szeretni, miként senki más?
estébe pislog gyenge fényem