Tavasz van s minden kikerül a zöldbe,
asztal, szék, hogy ernyő alatt ülve
hallgassuk a madárdalos Tavaszt
és figyelhetjük pókunkat, a ravaszt.
Mert míg a légben virágillat száll,
szélnek szárnyán utazni kész
aranyló gyöngyök hálóján
az útra bocsátott nemzedék.
Több száznyi apró pók-gyerek
már világot látni indulna,
de az asztal alatt rekedtek
az erősre szövött hálóba.
Hogy elősegítsem költözésüket,
söprűvégre kerültek legott,
s a pók-család, végében a kertnek,
árnyas bodza-otthont kapott.