- Álmodlak -
Még csak szívemben
álmodlak mégis
létezel mindenhol...
lelkemben - lelked
lágy zenéje szól.
Dalvirág nékem
széplelked,én
mindig hallgatnám
drága éneked,s
tavaszi ég maradna
örökké kék veled.
Addig álmodlak,s
álmodjál,
csillagfényben ott
leszek,hol álmod
jár.
S ölelő karom
lesz néked a
holdhajlat,s hogy
boldog légy,
fényemben végleg -
végleg otthagylak.
Otthagyom benned
álmomat,mivel
álmodlak,létem
színes - színébe
át - áthozlak,ha
majd többé már
nem álmodsz,
s nem álmodlak.
Együtt és tovább
éljük majd a
szépeket,tiéd
legyen jobban,mi
szép lehet,s én
tudni fogom,hogy
benned élem meg
a szép éveket.
Simítva - simító
lesz kedves arcodon
kezem,mint a
tavaszi szellő,s mi
remény múlt el
benned,általam
újra - újra néked eljő!
Örökké
csillogva - csillog,
majd szemed ,s
mosolyom éltető
lesz benned,s ez
nem lesz már csak
álom,szíveddel -
szíved - szívembe
zárom.
Majd örök tavaszok
színes - szirmai
érettünk
peregve - peregnek,
s tovatűnt álmaink
egymásért már
keseregve nem
keseregnek.
S nem álmodom
többé,hogy álmodlak
a szép jövő ringató
karjában,végtelen
időkön át,lelkedben
lelem én meg egyszer
drága lényed otthonát.
És majd messze
úsznak
szivárványfelhők az
égen boldog jelenünkbe,
s hisznek majd az
angyalok örök
szerelmünkbe...
...időkön és tereken
át,hol percet már nem
számolnak,hol
halálomig már
nem...nem álmodlak...
(Á.J.Cs 2015. április 16.)
(Jessie)