H.Gábor Erzsébet - Szilágyi Ferenc Hubart:
Örök nász
(közös vers)
Eső után, ha fény terem,
kitágul itt az ég határa,
a légbe szerteszáll a pára,
sugár szökell az éteren.
Csodás a táj, a dús mező;
szoros sorokban áll az árpa,
aranyba bújt a búzatábla,
feszíti már az új erő.
Emígy feszít a szívben, itt
a vágy, ha rátalál egy másik,
s maradna csillagpusztulásig,
amíg felold a szent zenit.
Kaszára dől a telt kalász,
a fénysugár ragyogva átfon,
mienk a menny - gigászi álom,
s örökre tart az égi nász.
2015.05.20.