.png/revision/latest?cb=20121102223913)
Henry Wadsworth Longfellow: Haroun Al Rashid
One day, Haroun Al Raschid read
A book wherein the poet said: --
“Where are the kings, and where the rest
Of those who once the world possessed?”
“They're gone with all their pomp and show,
They're gone the way that thou shalt go.”
“O thou who choosest for thy share
The world, and what the world calls fair,”
“Take all that it can give or lend,
But know that death is at the end!”
Haroun Al Raschid bowed his head:
Tears fell upon the page he read.
(Egy nap Harun al Rasid olvasott/Egy könyvet melyben a költő mondta:-//
„Hol vannak a királyok és hol a maradványa/Azoknak akik egykor a világot birtokolták?//
Ők elmentek minden pompájukkal és fényükkel/Ők elmentek az úton, melyen te is menni fogsz.//
Ó, te, aki választod osztályrészedül/A világot, és amit a világ méltányosnak hív,//
Vegyél el mindent, amit az tud adni vagy kölcsönözni,/De tudd, hogy a halál van a végén.//
Harun al Rasid lehajtotta fejét:/Könnyek hulltak az oldalra, melyet olvasott.//Haasz Irén nyerse
Henry Wadsworth Longfellow: Haroun Al Rashid
Haroun Al Rashid olvasott
egy költőtől pár mondatot: -
"Hol leled már sok nagy király
nyomát, kit csodált a világ?
Ott van pompája, s fénye is,
hová majd egyszer mész te is.
Ó, úr lehetsz a föld felett,
tisztelhetnek az emberek,
s a világ lehet bár tiéd,
de tudd, hogy rád is vár a vég!"
Haroun nem bírt ily' szörnyű súlyt,
s a könyv lapjára könnye hullt.