A dzsungelem
Írta: farkas viola Dátum: Június 26 2015 12:10:43
MM
Elveszek a dzsungelemben,
Elburjánzott rengetegben,
Embermagas szarkalábak,
Szemeim már ki sem látnak.
Teljes hír
A dzsungelem
Elveszek a dzsungelemben,
Elburjánzott rengetegben,
Embermagas szarkalábak,
Szemeim már ki sem látnak.
Átok ül az életemen,
Nincs segítség keservemen,
Kert bosszúja akadályoz,
Idomít és beszabályoz.
Nyár elején még örülök,
Sok virágban gyönyörködök,
De későbben már nem bírom,
Sehonnan sem jön irgalom.
A munkában inam szakad,
Fáradtságom folyton lázad,
Ezerszer is átgondolom:
Nagy teher a kis vagyonom!
Minden időm lefoglalja,
Sorsom, valóságos rabja,
A sok mellett nincs pihenés,
Ki benne van, nincs menekvés!
Ami megnőtt, folyton vágni,
Szétvagdalni, kupacozni,
Hogy gazról ne is beszéljek,
Újra, s újra termelődnek!
Elvesztem a dzsungelemben,
Megnyugszom a rengetegben,
Nem jövök ki többé onnan,
Üdülés lesz a síromban!
Budapest, 2015. június 26.