Ne hidd!
Írta: gyongyszem555 Dátum: Június 27 2015 12:06:16
H
Ne hidd, hogy az ihlet elhagyott,
szárnya törött, kissé megfagyott,
ott van ő és mosolyogva vár
veled maradt, otthonodban jár...
Teljes hír
Ne hidd, hogy az ihlet elhagyott,
szárnya törött, kissé megfagyott,
ott van ő és mosolyogva vár
veled maradt, otthonodban jár...
pillekönnyű lábain suhan,
észrevétlen, lelkedben kutat,
feltölti a szíved, figyelj csak,
mosolyodért nézd majd, mit nem ad...
csordogál a lelkedbe a fény,
ott van veled mint egy szép remény,
nyújtsd ki kezed, megérintheted,
így lesz neked újra szép heted!
Olvad a jég, törött szárnya rég
begyógyult és ontja Rád a fényt,
fordítsd felé arcodat, oly' jó,
diktál Neked, halld mily' kedves szó...
Gyémánthegyű tollad izzik most,
hallgass rá, és újra írni fogsz
megsimítja lágyan arcodat,
hadd hallja majd újra hangodat...
pillekönnyű táncát lejti már,
öleld át, hisz' ölelésre vár
nem szabad, hogy elfelejtsenek
nincs olyan ki téged nem szeret!
Hallgasd éjjel, mit suttog Neked,
lázban ég a gyönyörű szemed,
Gondolatok röppennek tova,
hidd az élet, nem lesz mostoha!
Gyémánthegyű tollad kezedbe veszed,
színes palettádra küldöm a jelet,
írj, csak írj és ne csüggedj soha
lásd az élet szép, mert egy csoda!