GUSTAV FALKE: MEGKÉSETT RÓZSÁK
Írta: Szollosi David Dátum: Július 12 2015 05:10:28
H
Saját kis kertet bírni
Sok éven át úgy vágytunk,
Legyen lugas hűs benne,
Pirosló rózsaágyunk.
Teljes hír
Späte Rosen
Jahrelang sehnten wir uns,
Einen Garten unser zu nennen,
Darin eine kühle Laube steht
Und rote Rosen brennen.
Nun steht das Gärtchen im ersten Grün,
Die Laube in dichten Reben,
Und die erste Rose will
Uns all ihre Schönheit geben.
Wie sind nun deine Wangen so blaß,
Und so müde deine Hände.
Wenn ich nun aus den Rosen dir
Ein rotes Kränzlein bände
Und setzte es auf dein schwarzes Haar,
Wie sollt ich es ertragen,
Wenn unter den leuchtenden Rosen hervor
Zwei stille Augen klagen.
_____________________________________
Megkésett rózsák
Saját kis kertet bírni
Sok éven át úgy vágytunk,
Legyen lugas hűs benne,
Pirosló rózsaágyunk.
Kertünk először zöld most,
Lugasban érett fürtök,
S az első rózsa nékünk
Bájából bőven küldött.
Mily halovány az arcod,
A kezed is oly fáradt…
Ha koszorúba kötnék
Most én pár rózsaszálat,
És fekete hajadra
Tenném… Azt elviselni,
Hogy rózsák alatt látlak
Sírni, – nem lenne semmi…
* * * * *