Mesélj
Írta: hzsike Dátum: Július 27 2015 15:53:06
V
Mesélj, hogy alszol este el?
Van-e mondd, kar mely átölel,
van-e ki lágyan csókot ad,
s ugyanúgy várja vissza azt.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Mesélj
Mesélj, hogy alszol este el?
Van-e mondd, kar mely átölel,
van-e ki lágyan csókot ad,
s ugyanúgy várja vissza azt.
Mesélj akkor is, hogyha nincs.
Szorít-e még a sorsbilincs,
társad-e még a bús magány,
gyötör e mondd, a vad hiány?
Gondolsz-e néha rám - mesélj!
Feszít-e még a szenvedély,
s hogyha a Holdunk rád nevet,
látsz-e még benne engemet?
Mert biz én látlak, mindenem -
azóta senkim sincs nekem
mióta messze vitt a szél,
pedig már lassan itt a tél.
Szélesre tártad két kezed,
mikor az első hó esett,
s karodba kaptál - ó te vad!
habzsolva édes csókomat.
Vigyázott Isten, ránk nagyon,
s fejem a drága válladon
fészkére lelt egy szív fölött,
repdesve ég és föld között.
Szerelmünk nyárba részegült…
Gyümölcsös őszünk elrepült -
szárnyain elvitt Téged is,
azóta árván élek itt.
Kérded, hogy alszom este el?
Hiányod fájón átölel,
nélküled sír az éjszaka,
két karom vár, hát térj haza!