Ébredés
Írta: janus Dátum: Augusztus 01 2015 12:08:08
Sz
Eldobott csendekre zajok lépnek,
oszlik a sötét, a világ ébred,
szemhéjam alól illan az álom,
tudat mélázik a valóságon.
Teljes hír
Eldobott csendekre zajok lépnek,
oszlik a sötét, a világ ébred,
szemhéjam alól illan az álom,
tudat mélázik a valóságon.
Hajnal hajol be a zárt ablakon,
bennem még sötét, a kávém iszom,
a gondolat verslábakat lógat,
de még nem jut szép tinta a szónak.
Fénysugárból seprűt köt a reggel,
és söpörni kezd nagy lendülettel,
minden árnyék az ágy alá gurul,
egy csöppnyi sötét kacag huncutul.
Ablak nyílik, a vadgalamb hangja
röppen, s leül szembe a sarokba,
oda hová az akác sóhajtott
bódító édes virágillatot.
Szép ez a reggel, de mégis hagyom,
indulok, terhek nőnek vállamon,
s mire az utca végéhez érek,
összetörnek lelkemben a fények.