Intim órák
Írta: marica Dátum: Augusztus 02 2015 17:43:50
Sz

Lehet; rendhagyó a versem.
lehet; gondolatod, lelked serceg
mikor olvasod e titkol érzéseket.
Már napom lemenőbe hajlott,

Teljes hír


Intim órák

Lehet; rendhagyó a versem.
lehet; gondolatod, lelked serceg
mikor olvasod e titkol érzéseket.
Már napom lemenőbe hajlott,
hát úgy érzem minden nőért vallok,
kik magukban fojtott vágyakat,
hiányt, egy életen át takartak.
A szerelem iskolája, vágyakkal indul el,
tettek szorítják a szavakat el,
a szégyen közben nem kérdez,
s ha nincs szó, a hiány nem felel.
Majd egy - egy élet múlik el,
s a Nőt, koporsó fedele zárja.
Sír mellette gyermek, akit csak nemzett,
sír a párja, sajnálja a mulasztott, édes perceket,
A gondoskodó asszonyt, az anyát, ki tőle csak megesett,
De nem kedvelte az intim perceket.
Az éj leple titkokat rejt,
a hitvesi ágy nem beszél, de nem felejt.
Bátran dobd el a szégyen torok szorító kötelét,
Az élet a tiéd és övé,
Ereszd szabadon a vágyakat,
tedd, amit diktál a mozdulat,
kérdezz, és felelj,
az érzést szavakban suttogd,
szárnyakon suhanjon
felváltva köztetek,
lehelet melegítse a rohanó perceket.
Párod minden porcikája tiéd,
az a legszebb hangszer,
szólítsd meg rajta a szerelem zenét,
szóljon a virtuóz a hegedűn,
míg az érzés a hárfa húrján elül,
s ringató hang libben a fuvolán.
Ezek a szerelmes órák, percek
lesznek kettőtök liturgiája,
csak ti ketten s a hitvesi ágy zárja magába,
az intim órák boldogító dallamát.
Élj, míg koporsóba nem zárják
a hangszerek szólamát.