Haaszi: Ma is mint régen c. verse ihlette.
Nem hat meg az emberek nyomora?
Nem hat meg, ha sír egy kisgyerek?
Ha egyszer a gyomrod úgy korogna
Mit tennél, ha lennél nincstelen?
Nincsen lakás és nincs csöppnyi vagyon,
utcán él, koldulni kénytelen
maszatos könnycsepp gyermekarcokon,
életük bús és reménytelen...
Nem hatnak Rád emberek kínjai,
öntörvényed és pénzed ural,
nem fáj Neked, nem kell vért izzadni,
Te büszke vagy, gazdag vagy, s fukar!
Nem hat meg semmi, mi másnak fáj nagyon,
élete nyomor és keserű,
téged átölel a hatalmas vagyon,
élni így hisz' nagyon egyszerű!
Halld meg egyszer a lélek sikolyát,
halld meg fájdalmában hogy zokog!
Éld át, milyen az, mikor nincs tovább
s tested, lelked majd vízbe fojtod!
Vízbe fojtod, csak szűnjön a szenvedés,
üres a gyomrod, s nem bírja tovább,
nem kapsz mást az élettől csak megvetést,
könyörögve kéred, halál, ne odázz!