Boldog a napsugár mely reggel simogat
Boldog a lelkem is, újra szárnyakat kap
Veszítve időérzékemet lebegek
Mert a megélt percben mindig csak szeretek.
Szeretem, hogy földi ember vagyok
Szeretem, az Isten gyermek ragyog
Szeretek élni, szeretem, ha szeretnek,
Semmije sincs, akik lelkileg szegények.
Vannak, kik a boldogságot anyagiban mérik
Kik élvezetekben keresik szükségleteik
És akit a tudásának szomja egyre hajtja,
Megleli majd helyét, lesz megérdemelt jutalma.
Van, aki magasra helyezi a mércét
Dimenziókba lép, megleli a békét
Keresd, építsd, óvjad, hiszen ott van benned
Ha rátaláltál majd kérlek el ne engedd!
Boldogság bennem nyugtató balzsam
Sokféleképpen örömmel adjam
Nincs köze a hatalomhoz, ranghoz,
Génjeinkben rejtve ajándékoz.
Ha törekszel belső harmóniádra
Elrepít majd boldogság országába
Legyél hát derűs, valósítsd meg álmod
Élet dalát így jutalomként kapod.