WHEN YOU ARE OLD
WHEN you are old and grey and full of sleep,
And nodding by the fire, take down this book,
And slowly read, and dream of the soft look
Your eyes had once, and of their shadows deep;
How many loved your moments of glad grace,
And loved your beauty with love false or true,
But one man loved the pilgrim Soul in you,
And loved the sorrows of your changing face.
And bending down beside the glowing bars,
Murmur, a little sadly, how Love fled
And paced upon the mountains overhead
And hid his face amid a crowd of stars.
_______________________________________
HA VÉN VAGY MÁR
Ha vén vagy már, s megbillen ősz fejed
A kandalló tűzénél, végy elő
Egy könyvet, olvass, s ábrándozz, minő
Gyöngéd volt egykor mély tekinteted.
Bár sok szerette vágytelt perceid,
Hamisan-híven formás testedet,
De egy, csak egy zarándok-lelkedet,
Változó arcod bús vonásait.
Bámulsz az izzó vasrostély mögé,
Kicsit dohogsz: elszállt a Szerelem,
S eldugta arcát túl a bérceken
A csillagoknak ezrei közé.
* * * * *