„Vivere non est necesse”
Földre lök, s kérheted őt, úgyse hallgat
rád, s hiába az ész, és az öntudat;
fojtogat, hogy el ne hagyhassa ajkad
egy szó se, s fúljon beléd a gondolat.
Míg heversz, küzdve a szennyel a porban,
s gyötrött tested neked se kell már tovább,
tétován indul a lelked is, óh, jaj,
de képtelen elhagyni még otthonát;
mert benne Pompeius parancsa fenyít
tán, s észre térve te is jegyezd meg ezt:
van kereszt, és van örök élet, de itt
és most még:”Navigare nacesse est”!