A gömbnyi testbe lett beletekerve
a vöröshagyma csiperésző lelke,
ha vágod, szeled ördöngösen támad
a szemed hunyorgató hártyájának,
a levegőben légiesen könnyed,
de nagy csöppökre szakasztja a könnyed,
az utazót is megríkatta párszor,
míg idekerült Közép-Ázsiából,
ma szinte minden étel kér belőle,
jó sütve, nyersen, levesekbe főve,
két ujjba csípve társult jobb világhoz,
a falatozó füstölt szalonnához,
bár dolgát mindig csípős kedvvel tette,
a kenyeret is megízesítette,
sok bajt okozó iramolt előle,
a betegség is elhúzódott tőle,
s ha ide illatul a gyerekkorból,
a zsíros kenyér kiszalad a porból,
jaj, nagy betyár, s bár nincs benn semmi kényszer,
de föltette a két kezét az étel.