Csak egy pillanatra láttuk egymást,
s a tömeg újból szétválasztott.
Szerencsétlenség leskelődött az árnyékból,
mikor kezed kígyóként csavarodott nyakamon.
De viszontlátásunk némasága elegendő volt,
hogy összegabalyodjunk, újraszülessünk
egy egész élet értelmében
a pillanat lengedezésében.
Úgy tűnt, hogy a tó nagy terjedelmén,
a fekete, mély éjben,
megláttam a villámfényben
egy belevesző, süllyedő csónakot, ladikot.