Hogy hogyan élek?
A fájdalmak bennem, kín borítja testem. Teljes hír
Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Nélküled – béklyóba kötve
Hogy hogyan élek?
A fájdalmak bennem, kín borítja testem.
A hajnalok ébrednek, a színek átölelnek.
Örömet hoznak a csicsergő madarak.
A keléskor kínzó fájdalmú minden mozdulat.
A testem béklyóba kötve.
A nappalokat a fények elviselhetővé teszik.
Teszem dolgom, végzem napi feladataimat,
darabosan, fájdalmakkal mozdulva.
A kert szépsége, minden egyes virága simogatja lelkemet,
gyönyörködve a növényekben, csodálva a madarakat.
Az irodalom, a zene minden szabadidőmet dédelgeti.
A csodák velem, bennem újra életre kelnek,
majd az álom elsimítja a kínokat, a bánatot.
Élek, mint bárki más, minden gondommal együtt.
Még élek, de már nélküled.
Csöndemben, magányomban, könyveimmel, emlékeimmel.
Sokszor felriadva, nyugtalanul vergődve.
Szárnyalok a széllel, sodródva a felhőkkel, a madarakkal.
Bennem a fény, titkaim velem.
Szememben a gyertyafény is lassan ellobban.
Az idő múlásában.
Sz