Kenyér vers
Írta: Sancho Dátum: Március 01 2008 09:30:25
T
Teljes hír
Ki hajnalban még javában dagaszt,
Más álmából átkozza fazékba a kakast,
A pék izzad, verejtéke hátán csorog,
Öreg néne reggel az ajtajában ácsorog.
Elkészültek a zsemlék, s a zsírnak ágya,
Most a péknek van nagy kívánsága.
NYugovóra térni, míg a kovász érik estig,
Addig vigyék munkáját, ami csak tetszik.
Liszt, víz, élesztõ, só, kell még a kenyérbe,
Este dagasztja, gyúrja, s ragad a tenyérre.
Érett, lyukacsos tészta dagad a vetõlapáton,
Gyere be r11;szól a kemence- te vagy a barátom.
Odabenn melegednek, arany barnára sülnek,
A polcokon sorban, egymásmellé gyûlnek.
Régi recept, a világon mindenhol ezt eszik,
Kik pörkölthöz, bundába, vagy lekvár alá teszik.
Van krumplis, korpás, barna malátás, rozsos,
Százféle még, a pék süt, amíg csak fontos.