Beszélgetés Istennel
Írta: Babian Dátum: Március 01 2008 11:57:37
Ó Jó Atyám, miért számûztél a világra engem?
Vagy tán saját akaratomból, születtem ide a Földre?
C
Teljes hír
Beszélgetés Istennel
Ó Jó Atyám, miért számûztél a világra engem?
Vagy tán saját akaratomból, születtem ide a Földre?
Tudom sosem hagytál cserben, éreztem,
Mindig velem voltál a bajban, ha kértem.
Csak én voltam az, aki eltévelyegtem,
Te türelmesen vártad, hogy észre vegyelek.
Óh, hogy ontottad rám szeretõ fényedet,
Boldogságomat mégsem találtam meg.
A nagyvilágban, próbáltam keresni a hitemet,
Mindent megadtál, amit csak kértem.
Voltam szegény, és gazdag egyaránt,
Mégsem tett mind ez teljesen boldoggá.
A pénz nem boldogít, régen tudom már,
Nem ez teszi az embert igazán boldoggá.
Hatalmat is adtál kezembe, hogy élvezzem,
Némely beosztott irigykedve figyelte.
Míg beosztott voltam, nagy volt a szám,
De fõnökként vigyázni kellett, nehogy megbántsak mást.
Hatalom és pénz, mindezek téveszmék,
És az emberek, mi mindenre képesek ezért?
Eltorzult felfogás, hová lesz végül ez a világ?
A tévhiteinktõl szabaduljunk végleg már!
Hisz az igazi Boldogság, ha én Szerethetek,
És ha engem, viszont Szeretnek az emberek.
A lelki Békét, csak a Szeretettel nyerhetem el,
És ez mind bennem van! Ugye jól érzem?
Kérlek Te mond, hogy így van Istenem!
Mert nekem talán nem hisznek az emberek.