Szél simogatja az ősz haju fákat,
a hegy tetejéről nézem a tájat.
Lenn a Balatonba gázol a nádas,
gondolataim a nyár körül járnak.
A hajók fehér vitorlát bontottak,
a virágok még frissen illatoztak.
A múltból kitépek egy kis darabot,
keresem a sétányt és azt a padot,
hol szerelmes csókod úgy lázba hozott.
De csak az öreg tölgyet találom ott.
A távolból hallok egy régi zenét,
miért nem jön a fiú ki táncra kért.
Szerelmünk lapjait elfújta a szél,
a múltról már csak a szép emlék mesél.