H.Gábor Erzsébet
Őszi zsoltár
Ébred a hajnal, parázson táncol,
bíborba fúl a felhőfodor,
s minthogyha égne, vöröslőn lángol,
úgy lobog kinn a csipkebokor.
Rőtszínű lombok, aranyló fények,
az erdő színes palásba bújt,
kerengő levél örül a szélnek,
ruháján éltes, fakó a múlt.
Gesztenyék érnek, kabátjuk szárad,
gomblyukuk bomlik, hullik a szem,
birsalma sárgul, illata árad,
bennem is égi öröm terem.
Ablakom tárva, nézem a tájat,
reggeli pompa, ragyog a Nap -
akár egy festmény! - varázsa áthat,
mint mikor zsoltárt dalol a pap.