Álomkép
Él valahol messze földön,
Egy bolygóközi kerengőn,
Valaki, akiről hiszem,
Lehetne a másik felem.
Ő bukkant rám az éterben,
Megláttam és megrettentem!
Szeméből lelkébe láttam,
Magam benne megtaláltam!
Ó, nagy öröm, ha ez igaz,
Életutamon egy vigasz!
Létezik társ, égen, földön,
Hogy tudhatom, megköszönöm.
Boldogság-érzés lehetne,
Ha nagy távolság nem lenne,
De csak a szív vágyakozik,
Értetlenül sóhajtozik.
Földrészeken messze túlról,
Hegygerincek homályából
Érkezik egy piros kis szív,
Némán találkozóra hív.
Megyek-megyek, már haladok,
Kis idő még, és ott vagyok,
Repít a szél fel, magasba,
Örök fényű ragyogásba!
Szép Álomkép, elbúcsúzom!
Ez az élet itt, fájdalom!
Jobb lesz más dimenzióban,
Mennybéli szép otthonunkban.
Budapest, 2015. november 4.