Ezer- kétszázadik
versemet megírtam,
bennük van minden,
mert szívemből írtam.
Köszönöm minden
kedves olvasómnak,
aki megtisztelt azzal,
hogy verseimet olvasta.
Bennük van egy egyszerű élet
minden jó és rossz mozzanata,
ami kikívánkozott belőlem,
nem titkoltam semmit, ez történt valaha.
Ezért írták néha, hogy
nyitot könyv vagyok,
őszinteség volt sokszor
a legnagyobb bajom.
Hogy még meddig írok,
azt sajnos nem tudom,
amíg a billentyűt ütni letudom,
még egy ideig, úgy gondolom.
Sok Jóbarátot köszönhetek
a Napkorong irodalmi klubnak,
ahol elismert költők és fordítók
olvasnak és kritikákat írnak.
Természetesen elfogadom
és ha tudom, be is tartom.
Ennyi versből, már egy
nagy könyv tele lenne,
Sajnos a pénz az úr,
(nem a víz) nekem,
a nyugdíj erre kevés
így megmaradnak csak
Nekem.