Ronggyá olvasott képregény,
a főhős benne te meg én.
Hömpölygő vágy és szenvedély,
ezeregy csókos éj mesél.
Rám ömlik most, mint képzuhany,
emlékben fürdök boldogan.
Szép így az élet párosan,
az idő vonat úgy rohan.
Leszállni róla nem lehet,
itt nem adnak retúr jegyet.