Bálnavadász…
Írta: KiberFeri Dátum: November 16 2015 10:08:36

---

Sz

Alig dereng, lapul a csend,
A vén ladik, halászni ment.
Fénycsóva vetül a tóra,
Felhőt bont a hajnal-óra.

---

Teljes hír

---

Versben és európai stílusú haikuban…

Alig dereng, lapul a csend,
A vén ladik, halászni ment.
Fénycsóva vetül a tóra,
Felhőt bont a hajnal-óra.

*

Még sötétes van.
Sötét csend van, nem dereng
Ő bálnavadász.

*

Napfény sugara
Vetül víz felszínére
Ő kihajózik.

*

Tengerről álom
Nem hagyta, hogy pihenjen.
Most fáradtan megy.

*

Ma is tengerről álmodott,
Ahol bálnára vadászott.
Csalódva érzi a hiányt,
Ölelgethetne egy széplányt.

*

Sötét szélcsend van,
A vitorlások állnak.
Ez motorcsónak.

*

Tengeri álma
Emlékeztette, múltra.
Bálnavadász volt.

*

Öreg már, fáradt,
De éjjel, jól felbuzdult.
Ő megmutatja.

*

A nagy halat kell
Kifognia… ezt nézzék.
Ő tudja… Menjen.

*

Kicsi a csónak,
Így hogyan fog nagy halat?
Ő hajthatatlan.

*

Hozzáértése?
De kelléke már nincsen.
Nem gondolta át.

*

Nagy hal, nem várt rá.
Két nap után indult el.
Nincs nagy hal csak víz.

*

A szép is elcsendesedett,
Tegnap vitorlást kergetett,
Éjjel nem kapott a nagy hal,
Pár kicsi van, víz volt nagy fal.

*

Éhes volt, fáradt,
Kormány is már nehéz volt.
Csónak ment haza.

*

Réveteg szeme,
Elmerült hullámokba…
Víz árját látta…

*

Szeme, mereven, csak mered botjára,
Hiába a csali, nincsen kapása,
A parton senki sem várja,
Nincs már párja, se egy bálna.

*

Már sötét este
Volt, kikötőbe beállt.
Mindenki aludt.

*

Fény semmi nem volt,
Lapult a csend mindenhol.
Szíve félrevert.

*

Móló lépcsőjén,
A szív oly’ nagyot dobbant.
Leállt a motor.

*

Már nem volt hiány…
Botja becsúszott vízbe…
Élet… színdarab.

Vecsés, 2014. július 19. – Kustra Ferenc