Virágaim siratják a szirmukat,
északi szél elvitte mi itt maradt.
Avarban kapirgál fekete madár,
zizzenő levél alatt magot talált.
Már nincs semmi dolgom a kis- kertemben,
az utolsó almát, körtét leszedtem.
Diófám ledobta tépett rongyait,
ideje az ősznek búcsút mondani,
Ködfüggöny mögé elrejtőzik a táj,
kora este lámpát gyújt a félhomály.
Elhaló hangok suttognak a szélben,
didergek magányom hideg csendjében.