Három nő....
Az egyiknek én voltam az ura,
alázatosan szolgált,kezemet csókolta.
Amiket kértem mindent megtett,azt mondta,
csak örül,ha boldoggá tehet.
Mikor már meguntam,könyörgött, mindent megtesz,
nélkülem az élete befellegzett.
A másikat én szolgáltam,mint bálványt imádtam,
mindent amit kért megtettem érte,
ő volt az életem,szerelmem mindenem.
Megcsalt azt is megbocsájtottam,
féltékeny rabszolgája voltam,
azt hittem nem élem túl a fájdalmat ha elhagy.
A harmadik volt az ideális nő,aki különb volt,
mint a másik kettő.Tanultam az előbbiektől,
próbáltam megérteni őt,elvégre egy nő még is csak nő,
elnéztem mindent amit csak lehetett.
Soviniszta létemre boldoggá tettem egy női lelket
aki mindent megadott,amit lehetett.