Ha én lennék
Írta: reitinger jolan Dátum: Március 02 2008 10:11:13
T
Légy a Napom,
Légy a csillagom.
Teljes hír
Genezisz: Légy a Napom c. verse nyomám
"Légy a Napom,
Légy a csillagom.
Légy a házam:
Légy az udvarom.
Légy a lélegzetem,
Légy a két kezem,
Légy az érverésem:
Légy
a végzetem."
Ha én Napod lennék,
mindig csak ragyognék,
meleg sugarammal,
bárhová bebújnék,
ott cikázna fényem,
tarka zöld mezõkön,
hegyen és a völgyben,
sûrû téli ködben.
Ha én csillag lennék,
mindig fénybe mennék,
fenn a messzi égen,
égi föveny lennék,
szikrámat kigyújtom,
mikor jön az éjjel,
álmodat õrizném,
pirkadatnyi légben.
Ha én házad lennék,
mindig tisztán állnék,
minden ablakomban,
fehér virág nyílnék,
nem kérdezné senki,
hát Téged ki ûzött,
fények útján jöttél,
remény volt ki küldött,
Ha én fûzfa lennék,
mindig hajladoznék,
házad udvarában,
hûs árnyékot adnék,
gyenge ágaimmal,
vitorlát feszítve,
fékezném a szelet,
mindent elveszítve.
Ha én lélek lennék,
Benned lélegeznék,
minden sóhajtással,
lebegést okoznék,
-lényem könnyed léte,
csöpp anyagnyi vétke-,
leheletnek tûnnék,
friss harmatot hoznék.
Ha én kezed lennék,
mindig simogatnék,
magasba emelném,
megnyitnám a szentélyt,
egybeforrva lépjünk,
az élet sík vizére,
tenger morajlásra,
lepke-röptû rétre.
Ha én szíved lennék,
boldogan dobognék,
minden érverésed,
lüktetése volnék,
piros vérem hullna,
cseppenként a földre,
szívem megnyugodna,
most és mindörökre,
Ha én fátyol lennék,
sírodon pihennék,
esõnek és szélnek,
mindig ellenállnék,
könnyem lenne gyöngyöd,
rög helyett a földben,
én lennék a végzet,
s Te lennél az élet.
Szeretettel Joli
2008. március 1.