Kő voltál,
s kő voltam.
Így indult a lélekhajónk.
Egy szivárványszínű,
óceánon ringatóztunk,
ketten,
míg összecsiszolódtunk.
Szikra pattant,
majd hatalmas láng,
csillámló füst járta be az eget.
A felhőkből,
hangjegyek zuhantak a mélybe,
s víztükrön,
gyönyörű,
dallamokká olvadtak össze.
Egy ezüst holdsugáron,
fényes csillag érkezett,
s a lángok átölelték teljesen.
S mint egy tűzijáték,
Úgy robbantunk szét hirtelen.