Hajnalban fogok ébredni,
s a Nap a szemembe fog világítani.
Régóta várlak a szobámba,
hogy idejöjj szerelmem,
le fogod győzni a lépcsőket fokról fokra.
Kinyitom neked a kerti ablakaimat,
hogy bejöjjön rajtuk a szél és a fény...
Ó, a redőnyök már régen voltak felhúzva,
rég nem hallatszott itt vidámság, énekszó.
Jó lenne, ha a napkeltében,
egyszerre a napfénnyel és a széllel
meghallhatnám az éneket,
mert bármilyen léptet meghallok a lépcsőkön,
vágyom, hogy a tiédet is meghalljam,
mert vele újjászületek.