Gyémánt szívemet
adtam neked emlékbe,
amire Te azt mondtad,
hogy ez üveg?
Nagyon rosszul esett,
mert ez volt mindenem.
Már nem járunk együtt,
Te két autón feszítesz!
Talán a szív, mégsem volt üveg?
Most az új nőidnek dicsekszel,
hordozod vele, mondják az emberek,
el sem tudják gondolni, honnan lett.
Van akit a feketével, mást a pirossal,
de inkább vissza kellett volna adnod
a gyémánt kis szívemet, nem eladnod,
így lett volna becsületes, de az Te nem tudod!