Csak az a nap még egyszer lenne...
csillogva, fiatalon,
a Nap melegében lépkedtél
azon az aranyozott keskeny úton.
Rátaláltam így a láthatárra,
tavaszi nap, délidő,
majd a tiszta est árnyéka
került utamba, és utolért mindkettő.
Boldog, gyönyörű álom -,
te ki a kék égen lépkedsz,
miért nem te jössz, miért nem,
ne csak a képzeletemben létezz!