Az ősz búsan levetette ruháját,
fák alá dobta színes tarkaságát.
A tél lábujjhegyen, lopakodva lépdel,
a hegyvidéken behavazott éjjel.
Közelgő csillag szórja szét aranyát,
a hideg szél felkapja fenyők illatát.
Zúzmarás ágak látványa gyönyörű,
A völgy kertjeiben még zöldell a fű.
A dermedt világ újra várja a csodát,
meggyújtják az első adventi gyertyát.
Vajon hoz e majd békét a karácsony,
vagy ezt az ajándékot hiába várom?