Fine
Írta: goethe Dátum: Március 02 2008 16:37:52
I
Ahogy itt ülve gondolkodom,
Úgy mérlegelem az életem.
Teljes hír
I
Ahogy itt ülve gondolkodom,
Úgy mérlegelem az életem.
Ezen a borús, tavaszi napon
Száguld velem emlékem.
Látom a szép, képtelen
Képek sürgõ folyamát,
S látom a kelletlen emlékek
Gyászban vonagló hadát.
Törlöm a múltat,
S albumát mélyre rakom,
Majd azon a bizonyos
Utolsó órán, újra olvasom.
Akkorra már, tapasztalt férfiként,
Könnyen szabályozott életem végén,
Rendbe teszem a múltat, jelent,
S utódomra bízom emlékeim jövõjét.
Utódra jövõt, a jövõre utódot,
Oly rettentõ nehéz kötni,
De a hatalom, mellyel elveszítettelek,
Nem könnyebb a halálnak adni.
Már elkövetkezett, mitõl én,
Oly rettentõen rettegtem,
Elveszítettem testedet,
S csak emléked maradt nekem.
2006. március 29. Szerda.