Ne árts nekem, én a véred vagyok
nem gyűlölsz tudom, nem teheted
nem kívánj még rosszat, még nem halok,
ne üss sebet fájó lelkemen...
Izzó parázs, hidd, melyen lépkedek,
szívem gyötör, nem könnyű nekem
hajnalok többé már nem fénylenek?
ne akarj rosszat Őt szeretem...
Tudod, ha szárnyal a bús képzelet,
látlak téged, kezedben fegyver,
szívemet szorítja a félelem,
nyugalmam többé soha nem lesz?!
Ne árts nekem, én a véred vagyok,
apánk szíve dobban most velünk,
hidd csak el, én még meg nem halhatok
szükség van rám, ha a Nap nem süt...
De sütnie kell, érzem, kincs nekem
veled lesz öröm az életem
tekints rám jól, legyen ez kegyelem
én érted kezem, tűzbe teszem!