Ahogy a nap felkerül az égre,
És a hold lezuhan a mélybe,
A jó út épp úgy rád talál,
Végül minden helyre áll,
Sosem lesz olyan örök sötét,
Ami kioltja végleg a fényt,
A holnap mindig új napot hoz,
Az idő mindent helyrepofoz,
Az éjszaka szemei a csillagok,
Égi réten nyíló virágok,
Azért vannak ott hogy lásd,
Az éj sem rossz csak más,
S ha nincs támasz, keress hát,
Halld meg egy barát jó szavát,
Tudod a föld kerek, és így kerek,
Bárhova visz is az út, én itt leszek,
Lehet, túl sok a teher a válladon,
Már gyilkos és majd összenyom,
De soha ne add fel a reményt,
Keresd, lásd meg a fényt,
Éjben, fényben, nyáron vagy télen,
Jóban, rosszban, a földön az égen,
Jöhet eső, villám, vagy semmi sem,
Ott leszek benn, mélyen a szívedben.