Sorsom
Írta: hzsike Dátum: December 14 2015 21:10:04

---

V

Valahol mélyen, legbelül,
az érzés izzik, felhevül,
és lángban tör ki hirtelen,
bennem a vers, az így terem;

---

Teljes hír

---

H.Gábor Erzsébet
Sorsom

Valahol mélyen, legbelül,
az érzés izzik, felhevül,
és lángban tör ki hirtelen,
bennem a vers, az így terem;

és közben égek, porladok,
mindennap százszor meghalok,
s mindennap százszor ébredek -
imádom ezt az életet!

Hát add sokáig Istenem,
vezess, és fogd a két kezem,
mert hogyha egyszer elveszed,
én élő testben holt leszek;

és nem lesz nap, hogy boldogan
keljek fel majd, mint oly sokan,
csak bánat dúl, és vaksi éj...
Míg tart az áldás addig élj,

és addig írj, és addig adj -
szenvedély már e szép vigasz!
A toll a társ, a szó az úr,
s ettől oly szép a kék-azúr.

Hatalmat kaptál, nagy kegyet -
akár a földi Istenek.
Becsüld meg ezt, és jól vigyázz,
nehogy majd egyszer ráhibázz,

mert ki a szóval visszaél,
hiába bátor, jobb ha fél!
A vizsga, mindig egyszeri,
s Isten azt könnyen elveszi.

Kinek a szó a fegyvere,
nem tegye le egy percre se,
leplezze le a rosszakat,
seperjen ki a polc alatt,

és mindig védje meg a jót;
emeljen érte újra szót,
s mutasson példát, szép utat,
fakasszon forrást friss kutat,

hogy szomját oltsa mind, aki,
virágot akar bontani,
s gyökeret verve itt marad,
s hitéből épít várfalat.

Hát hintsd a szót, te szépszavú -
kerüljön el a mélabú,
s fakadjon ajkad dalra ott,
ahol egy árva jóllakott,

s ahol az ember úgy szeret,
akár anyját a kisgyerek,
s ahol a dolgos két tenyér
jutalma foszlós lágy kenyér;

s ahol az Isten temploma
a hitnek mindig szent hona,
s ahol a lélek elcsitul,
mikor az ünnep rásimul.

Még add sokáig Istenem,
bennem az öröm így terem -
hadd boldogítsak másokat!
Sorsom gyönyörű áldozat!