Mikor megláttalak...
Mikor megláttalak,csak néztelek sokáig,
nem jutottam szóhoz,magamban
gondolkodtam:
Te vagy az.akiről mindig álmodtam,akit
mindig csak az álmomban láttam,
kire mindig vágytam.
Két szemünk találkozott,tudtam ez nem álom,
Te leszel nekem rég várt
boldogságom.
Éreztem illatod,ami a fejembe szállt,
nem titkolhattam,belém hatolt
a kínzó vágy.
Ajándék vagy nekem,több mint gondolnád,
mint királynőt,hordoználak
egy életen át.
Te a fényre születtél,én csak az árnyékod
vagyok,vágyódni hozzád
a világosságot.
Így tűnődtem,néztem utánad egyszer csak
már alig láttalak,szerettem volna
rohanni utánad.
Álom volt az egész,szebb mint valaha,legalább
csak a neved tudtam volna
megtartani álmomba.