Az élet, akárcsak a hinta,
Ide oda imbolyog a szélben,
Felkerül, és visszaül a porba,
Jó is ez és rossz is egyben,
De ember, szemeidben látom,
Megfogant a holnap vágya,
Vigyázz, lehet szép egy álom,
Úgyis az ébredés váltja,
Voltam már én is padlón,
Mélyebben a sötét mélynél,
Másnap kopogtam az ajtón,
A mennyország pereménél,
Ember, egy kicsit rám figyelj,
Mindennek megvan az ára,
A céljaidra hogy elérhesd ügyelj,
A sült galamb nem repül a szádba,
Ne várd, hogy mindig csak legyen,
És ne hagyd hogy a szél elüljön,
A hintát lökni kell hogy menjen,
És mindig magasan repüljön,
S leszel tudod még ezerszer,
Padló alatt lenn a porban,
De szállsz majd ezeregyedszer,
A felhőknél is magasabban,