Fájdalmak....
Szomorúság van az arcodon
te nem látod,
Csak érzed,hogy valami nagyon nyom.
A lelked mélyén érzed azt,
hogy senki nem ért meg,egyedül a magány
orvosolja érzelmeidet amit nem
mondasz meg senkinek.
Furcsák vagyunk mi emberek,
az egyik sír,a másik nevet.
Nem tudjuk takarni érzelmeinket.
Menekülünk valamitől,valakitől,,szeretnénk
elfutni az életünktől.
Nem tudjuk elfelejteni a tegnapot,
gyötörnek régi gondolatok.