Világszabadság
Keresztre feszített szent Világszabadság,
Zászlónkon lobogtál, vezettél a harcban,
Melyet meghirdettünk: legyen egyenlőség
Testvériségben egy új, szabad világban.
Előre szegeztük mellünk és a kardunk,
Hittünk a jelszónak, hadd folyjon a vérünk!
Homályos értelmű szent Világszabadság,
Elménkkel igazán soha fel nem értünk.
Senki sem kérdezte, mert hisz oly’ jól hangzik,
Mit egykor egy szónok üvöltött a népnek:
Vesszen minden zsarnok, minden nép szabad lesz
Halálunk békét hoz majd a nemzeteknek!
Ki volt ki lihegve emelvényre mászott
S jól hangzó igékről regélt a tömegnek?
Fennköltnek találta csatába küldeni
Apját és testvérét síró gyermekeknek?
Mert ha csak egy percre béke lenne mégis
S ember a társával mindent megfelezne,
Hány millió pofon csattanna azonnal,
Csak, hogy aki adja, hatalmát jelezze?
Keresztre feszített szent Világszabadság,
Hőseid sírhalma már rég nem domborul.
Eltakarította bulldozer s az idő,
Emlékükre már az elmúlás borul.
Ilyenre teremtett az, aki kigondolt ,
Nem erős oldalunk a béke s a jóság.
Ha néha ránk néznek, ne szégyenkezzenek,
Akik érted haltak Szent Világszabadság.
Göteborg, 2015.december