Alfától az ómegáig,
bölcsőtől a koporsóig
tanuljuk az életet.
Sok szenvedés, kevés öröm,
ezt bizton elnyerheted.
Egyetemes célunk a boldogság,
tartalma nem egyenruhás,
sőt, mindenkinek más.
Szükségünk van társakra is,
akik segítenek, akik majd szeretnek,
az is lehet, hogy megcsalnak,
sőt, ki is nevetnek.
Saját magát mindenki szereti,
ebben kell a segítség is neki.
Hisszük, hogy ki boldog nem volt,
addig meg nem halhat,
ez a remény éltet minket,
noha erről hallgat.
Ha elfogyott a remény,
életünk is véget ér.