Szerelmünk lapjait őrzi,
képekről rám tekint a múlt,
némán mesél most az album
valamit akar mondani.
Emlékek intenek felém,
kezem simítja arcodat,
fájdalom körme mar belém.
szívemnek sebe felszakad.
Nem volt időnk elbúcsúzni,
ajkaid némán hallgattak.
Már nem is tudsz válaszolni
szemem sarkában könnypatak.
Helyeden űr, te voltál itt,
nem töltheti be senki azt,
Van, mit az idő sem gyógyít,
nekem a nehéz csönd maradt.